Ezek inkáb extrém dolgokra valok ezért nevezik öket sport repülőknek. Van itt többis mert hogy különféle versenyek is szoktak velük folytatni. Nagyobb rendezvények a Red bull verseny is. Nagyobb részük ezeknek is magán tulajdon. Ezek azok a repülők amelyekből a legtöbb van a világon.Aki igazán szereti a repülőket és van rá pénze akkor annak ilyen repülő fajta kell.
DG Flugzeugbau DG-1000 vitorlázó repülőgép
Vitorlázó repülőgép :
A gondos áramlástani kialakítás, hosszú és karcsú szárny és könnyű építési mód jellemzi a vitorlázó repülőgépeket. Önállóan fölszállni nem képesek (kivéve a segédmotoros verziókat). Indításukat csörlővel vagy gumikötéllel a földről, illetve motoros repülőgépes vontatással lehet elvégezni.A sportrepülőgépek vitorlázó és motoros kategóriákra oszthatók.
Motoros sportrepülőgép :
A motoros sportgépeket általában dugattyús motorral forgatott légcsavar hajtja. A műrepülésre alkalmas gépeken a motor szerkezetében, az üzemanyagban, valamint a kenési rendszerben különleges megoldásokra van szükség. Az ilyen gépek szerkezetét nagy igénybevétel (6–9 g gyorsulás) elviselésére kell méretezni.
A magánrepüláknek sok fajtájaik vannak vannak a nagyok és a kicsik,a nagyobbakat inkább csak a gazdagabbüzleti emberek használják. A kisebbeket azok használják akik szeretnek repülni és nem az üzlet miatt. A magánrepülőkhöz tartoznak még a magán tulajdonban lévő légitársaságok is mert hogy ezeket is egy ember irányitja háturol vagy az állam.
Különbözá gyártojaik : Dash, Bombadiler stb .
Ezek ember kapacitása max 100 - 90 a legkisebbek akar 2 - 3 - 4.
A The Boeing Company (röviden Boeing) a világ legnagyobb repülőgépgyártó vállalata, amely már több mint 90 éve működik. 2005 -ben elnyerte a világ legnagyobb repülőgépgyártója címet, amelyet 2000 óta minden évben az AIRBUS vehetett át.Alapító: William E. Boeing
A legnagyobbikuk a 747
Nagyobb repülői a BOEING747/737/787
Történelem
A cég elődjét, a B&W-t William E. Boeing és George Conrad Westervelt alapította Seattleben, 1916. július 15-én. Még ebben az évben a cég neve Pacific Aero Productsra változott, 1917-ben pedig felvette a Boeing Airplane Company nevet.
1927-ben a Boeing egy légitársaságot alapított meg, Boeing Air Transport (BAT) néven. Egy évvel később ez a cég összeolvadt az alapító Boeing Airplane Companyval.
A második világháború alatt a légitársaság lett igazán nyereséges, mivel a cég sok megrendelést kapott az államtól szállításra.
Fontos állomások:
1916. Bejegyzik a Pacific Aero Products céget.
1917. A cég neve Boeing Airplane Co.-re.
1933. Létrehozzák a Boeing Aircraft Co. leányvállalatot.
1947. A két cég egyesül.
1960. A Boeing megvásárolja a Vertol helikoptergyártó céget.
1961. A cég neve Boeing Companyra változik.
1997. A Boeing megvásárolja a McDonnell Douglast.
William Edward Boeing
1881-ben született. Első repülőgépét 35 éves korában fejlesztette ki Conrad Westervelt amerikai tengerésztiszt segítségével. A "B&W seaplane" nevet viselő kétüléses, két úszótalpas hidroplán gyártására alapította társaságát 1916-ban, melyet egy év múlva átkeresztelt Boeing Airplane Company-ra. Az 1910-es években még senki nem gondolta, hogy a repülés elterjed majd szerte a világon és forradalmasítja majd a közlekedést, ezért utasszállításról abban az időben még nemigen eshetett szó. A Boeing első ügyfele ezért az amerikai hadsereg volt, amit csak évekkel később követtek a repülőtársaságok.
Az Airbus S.A.S. repülőgép vállalat, melynek székhelye a franciaországi Toulouse városában van.A cég 50 000 embert foglalkoztat 4 európai országban: Franciaországban, Németországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyság.
Különbözö gépei : első volt az airbus A300, majd kesöbb az A310 és az A320 A legnagyobb pedig az A380 amit a mostani legnyobb gépnek is mondják a világon.
Az Airbus Industrie pályafutását Európai repülőgépgyárak (Hawker Siddeley, Aérospatiale, Deutsche Airbus, Fokker VFW, CASA) konzorciumaként kezdte. Az Airbust a Boeing és a McDonnell Douglas cégek óriási piaci részesedésének csökkentésére hozták létre, és az 1960-as évekre a konzorcium elég nagy lett ahhoz, hogy ellenfeleivel konkuráljon.
1967 szeptemberében a brit, francia és német kormányok aláírták a Megállapodás Jegyzőkönyvét (Memorandum of Understanding – MoU), ezzel megkezdődött a 300 üléses Airbus A300-as gyártása a cég első modelljeként. Ez volt akkoriban a második legnagyobb repülőgépgyártó programEurópában a Concorde után. Az első hivatalos bejelentés az új repülőgép gyártásáról 1967 júliusában történt meg, de a helyzeten rontott a British Aircraft Corporation, amely saját maga szeretett volna hasonló repülőgépet gyártani, a BAC 3-11-et, amely a régebbi BAC 1-11 továbbfejlesztett változata lett volna. A brit kormány azonban megvonta a BAC 3-11 kifejlesztésére szánt támogatást, és ezt inkább az Airbusnak adta.
A megegyezés utáni hónapokban két probléma is felmerült: az első az volt, hogy mind a brit, mind a francia kormány kételkedett a program sikerességében, a másik pedig az, hogy a repülőgép legyártásához új hajtómű tervezésére lett volna szükség (ezt a Rolls-Royce készítette volna el). 1968 decemberében viszont a Sud Aviation és a Hawker Siddeley egy új repülőgéptervet dolgozott ki, a 250 üléses Airbus A250-es tervét, amely később az A300B nevet kapta. Ez a gép nem igényelt új hajtóműveket, így jelentősen csökkent a fejlesztés költsége.
1969-ben valósággal sokkolta a brit kormány társait azzal, hogy kilépett a programból. Emiatt a francia és a német félnek kellett legyártania a repülőgép szárnyait is. 1978-ban azonban Nagy-Britannia ismét belépett a konzorciumba, amikor is a British Aerospace (amely a British Aircraft Corporation, a BAC és a Hawker Siddeley egyesülésével keletkezett) megvásárolt 20% részesedést az Airbusból.
Versengés a Boeinggal
A tőzsdéken, a levegőben és az aszfalton is versenyben van e két vállalat.
Az első repülőt még az 1930 -as években a Wright fivérek tervezték (Orville Wright, Wilbur Wright) nevét elsősorban az első, gyakorlatban működő repülőgép megtervezésével és megépítésével kapcsolatban, és az első irányítható, motorral hajtott, levegőnél nehezebb eszközzel való repülés kapcsán ismerhetjük, sok más repülési mérföldkő mellett. Ennek ellenére a kezdetektől egészen napjainkig vitatja néhány ember és ország, hogy valóban ők építették az első repülőgépet. Kutatásaik során a Wright fivérek mindig együtt dolgoztak, a repülőgép fejlesztésében elért érdemeiket nem lehet különválasztani.
1903-ban építették meg a Wright Flyert, amelyre később Flyer I-ként hivatkoztak. Ez a gép manapság Kitty Hawkként is ismert. 1903. december 17-én emelkedtek először a levegőbe, mindketten kétszer. Az első repülés során Orville 39 métert repült 12 másodperc alatt.
Az elsőségért két állam is vetélkedik. Ohio azon a jogon, hogy ott épült a történelmi repülőgép. Észak-Karolina azért, mert ott történt az első sikeres felszállás.
Orville Wright
Wilbur Wright
És most ismerkedjünk meg a repőlők felépítésével :
Arepülőgépa levegőnél nehezebb olyan Közlekedési eszköz, mely azatmoszférábanhalad, merev felületei és a levegőreakcióerejébőlkeletkezőfelhajtóerő segítségével a repülési magasság és irány megváltoztatására, illetve megtartására képesmotorvagyhajtóműsegítségével. A motor nélkülimerev szárnyú repülőgépek (vitorlázó repülőgép) esetében a magasság megtartása vagy növelése csak emelkedő légáramlat (termik, vagy ún. lejtőszél) segítségével lehetséges, de az ilyen járművek ennek hiányában is képesek a kontrollált repülésre és jelentős távolság megtételére, relatíve csekély magasságvesztéssel (1:25 – 1:50 értékűsiklószámmal), ezért szintén repülőgépeknek tekintjük őket.
A felhajtóerő keletkezéséhez szükséges sebességet alégcsavarvagysugárhajtóművonó-, illetve tolóereje, motor nélküli repülőgépeknél agravitáció, vagyis a levegőhöz mint repülési közeghez viszonyított lejtőpálya biztosítja. Merev szárnyú repülőgépek esetében ez a jármű levegőben történő folyamatos haladásával szorosan összefügg. Ebből következően minden merev szárnyú repülőgépre megadható egy minimális biztonságos repülési sebesség, amely kizárólag a levegőhöz viszonyítva értendő.
Vannak olyan repülőgépek, amelyek a szükséges felhajtóerőt és kormányzást nem merev légelvezető szárnyak, hanem forgó felületek (forgószárny,rotor) segítségével állítják elő, ezeket gyűjtőnevükön forgószárnyas repülőgépekneknevezzük. Ebben az esetben a felhajtóerőt nem a repülőgép (és szárnya) levegőhöz viszonyított sebessége, hanem a repülőgép körül forgó szárnyak levegőhöz viszonyított sebessége állítja elő. Ezért képesek a lebegésre, illetve a helyből fel- és leszállásra. Ezek a legbonyolultabb szerkezetű repülőgépek.
Az utasszállító repülőgépeket hatótávolság szerint kategóriákba sorolják:
Kis hatótávolságú gépek 10–60 férőhellyel, 1000 kilométeren belüli fuvarozási feladatokat oldanak meg. Hajtóművük többnyire légcsavaros gázturbina vagy gázturbinás sugárhajtómű. Sebességük általában 600 km/h alatt marad, felszálló tömegük 50 tonnáig terjed.
Középhatótávolságú utasszállító gépek maximum 5000 km repülési távolságig.
Nagy hatótávolságú gépről 5000 km-es repülési távolság fölött beszélhetünk. A közép és nagy hatótávolságú gépek szerkezete közel azonos. Sebességük csaknem 1000 km/h-ig terjed, repülési magasságuk meghaladhatja a 10 000 métert. A nagy magasságban fellépő vákuum miatt utasterüket túlnyomásos kabinként alakítják ki. Hajtóműveik gázturbinás sugárhajtóművek. Az óriásgépek felszálló tömege eléri a 400 tonnát, a férőhelyek száma pedig az 500-nál többet.
Repülőgép-kategóriák a repülési sebesség alapján:
Alacsony sebességű repülőgép (500 km/h alatt). Ugyan a repülés közben jelentős légellenállás keletkezik, ennek ellenére a merev szárnyú repülőgépek szárnyának belépő élei a repülőgép hossztengelyére merőlegesek.
Szubszonikus repülőgép (500–1000 km/h, Mach 1 alatt). A szubszonikus repülőgépek a hangsebesség alatt repülnek. A sebesség növekedésével fokozottan jelentkezik a levegő összenyomhatósága, de még nem keletkeznek lökéshullámok repüléskor, vagyis a légáramlás nem éri el a hangterjedés sebességét. Az ilyen gépek szárnyainak belépő élei kismértékben nyilazottak.
Transszonikus repülőgép (Mach 1 környéke) Erre a sebesség tartományra (Mach 0,9–1,2) nem terveznek repülőgépet. A légáramlási anomáliák megakadályozzák, hogy repülőgép tartósan hangsebességgel haladjon.
Szuperszonikus repülőgép (Mach 1,2–5). A szuperszonikus repülőgépek konstrukciójában figyelembe kell venni a nagy sebesség miatt a gép testén kialakuló lökéshullámokat. A gép orra hegyesre van kiképezve, melynek feladata a gép előtt kialakult nyomáshullám áttörése. A gép homlokfelülete a légellenállás miatt jelentős felmelegedésnek van kitéve, amely a több száz fokot is elérheti. A sárkányszerkezetnek ezt a jelentős hősokkot is el kell viselnie. A szárny alakja erőteljesen nyilazott; egyes széles tartományban repülni képes gépek esetén változtatható nyilazású szárnyakat építenek.
